Kedves Olvasók!
Legújabb hírlevelünkben két fontos területének, a vállalkozásoknak adunk hírt:
Az egyik a szakmunkás-tanulóképzés rendszerének átalakításáról szól, a másik pedig a vállalkozások működésének jogszerű feltételéről szól.
Kísérjék figyelemmel mindkét területet, és ha kell segítség a megfeleléshez, keressenek bennünket!
Újabb lépések a szakképzés átalakítására
2014. december 22. 9:21
December 15-én létrejött a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), az Országgyűlés pedig a héten elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében a szakképző iskolák a következő tanévtől a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába kerülnek. A kormány szerdán tárgyalta az NGM által kidolgozott szakképzési stratégiát – mondta el a Napi Gazdaságnak Odrobina László, a minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára.
A kormány újabb lépéseket tett a szakképzés átalakításában. Szerdai ülésén elfogadta a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” címet viselő stratégia főbb irányait – mondta a Napi Gazdaságnak Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára, miután hétfőn megalakult a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, amely – a Parlament döntése értelmében – ellátja majd a Klebelsberg Intézményfenntartó Központból jövő nyáron átkerülő iskolák fenntartói és szakmai irányítói feladatait is.
A stratégia értelmében a szakképzés vonzerejének növelése érdekében mindkét szakképzési iskolatípusban, azaz nem csak a szakközépiskolában, hanem a szakiskolákban is érettségit lehet majd szerezni. Korábban csupán a gimnáziumi (4 év) és a szakközépiskolai (4+1 év) tanulmányok vezettek ehhez a vizsgatípushoz. A 2016/2017-es tanévtől a nyolcadik osztályt elvégző diákok a szakiskola három éve alatt OKJ-s szakmát szereznek, majd az iskolában maradva további két év alatt megszerezhetik az érettségi bizonyítványt is (3+2 év).
Odrobina László elmondta, ez azért fontos, mert a végzősöknek így lehetőségük lesz a felsőoktatásba továbblépni, és ténylegesen is megszűnik a szakképzés zsákutca jellege. A modell kialakításában az osztrák és német minta szolgált alapul, ahol hasonló tanulmányokra az ún. Fachgymnasiumban („szakgimnázium”), illetve a Fachoberschuleben („szakközépiskola”) van lehetőség.
Annak érdekében, hogy a szakképzésbe a jövőben több fiatal csatlakozzon, a jelenlegi megyénkénti 10-10 hiányszakmára megállapított ösztöndíjrendszert is bővíteni tervezi a kormány. Ez jelentheti a juttatáshoz szükséges 2,5-ös tanulmányi átlag módosítását, vagy az átlag számításánál a szakmai tantárgyak nagyobb hangsúlyt kaphatnak: ezáltal az ösztöndíjjal támogatott hiányszakmák száma megyénként 13-15-re emelkedhet.
Az ágazati struktúraváltással a pedagógus-életpálya is kibővül: ezentúl a gyakorlati oktatók és a versenyszférában sikeres szakemberek is a modell aktívabb résztvevői lehetnek, akiknek szakmai előmenetelét is honorálni tudná az ún. szakképzési pedagógus-életpálya modell. Az Országgyűlés által a héten elfogadott úgynevezett „kamarai garancia”, illetve a kormány egyéb tervezett intézkedései révén a tervek szerint 2018-ig a jelenlegi mintegy 50 ezer főről 70 ezer főre nőhet a duális képzésben résztvevők száma, illetve a gyakorlati képzésben részt vevő vállalatok aránya a jelenlegi 8 ezerről 20 ezerre bővülhet.
Egy szakképzésben részt vevő diák képzésének költsége évente átlagosan mintegy 600 ezer forint, a 20 ezres többletlétszám tehát 12 milliárdba kerülne a költségvetésnek: ezzel az összeggel az iskolák helyett a cégek által szervezett gyakorlati képzés költségeihez járul hozzá az állam. Az iskolákat a tervek szerint területi alapon mintegy 50 szakképzési centrumba vonják össze, a művészeti szakképző iskolákat az NGM külön művészeti szakképző centrumba integrálná, garantálva ezzel számukra a művészeti oktatáshoz szükséges szakmai önállóságot.
(MTI)
Okiratpánik jöhet a kis cégeknél
2015. 2. 3. VG- Népszabadság
Megnövekedhet a forgalom a cégjogászoknál a következő hónapban. Minden betéti társaságnak (bt) és közkereseti társaságnak (kkt) március 15-ig módosítania kell alapító okiratát, ha az nem felel meg az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásainak, vagy – és ez a fontosabb – ha konkrét paragrafus-számot is tartalmazó utalást tartalmaz a gazdasági társaságokról (Gt.) szóló törvényre.
Amint a Népszabadság az Országos Bírósági Hivatal tájékoztatása alapján felhívta a figyelmet, utóbbit ugyanis az új Ptk. hatályba lépésével párhuzamosan eltörölték, és ezért át kell írni a konkrét hivatkozást – csak az mentesül a kötelezettség alól, akinél paragrafus nincs (csak valahol az okirat végén említik, hogy egyéb kérdésekben a Gt. irányadó). Ilyenkor automatikusan helyettesíthető a régi jogszabállyal az új, ám konkrét hivatkozás esetén nem – ezért kell a módosítás.
Azt nem lehet pontosan megmondani, hány társaságot érinthet a módosítási kényszer – ez függ ugyanis attól, mit tartalmaz az alapító okiratuk. Annyi biztos viszont, hogy kockáztatni nem érdemes: amennyiben a cégbíróság a Ptk.-val ellentétes bejegyzés, vagy a rossz hivatkozás késedelmes javítását állapítja meg, kötelezően büntetnie kell. A minimum 50 ezer forintos bírság, mérlegelési jog csak a mértékben van: akár 900 ezer forintig is terjedhet a díj. Más kérdés: mindez megúszható lett volna azzal, ha a törvényalkotó átmeneti rendelkezésként kimondja, hogy a korábbi törvény alapján működő cégekre is az új előírások vonatkoznak.
Az, hogy a törvényalkotók ehelyett határidőket határoztak meg a módosításra, ismét jó üzletet jelenthet a társasági joggal foglalkozó ügyvédeknek: ha a módosításra nem is, az okirat felülvizsgálatára mindenképpen szükség van ugyanis, ami önmagában is több tízezer forintos megbízás lehet. Hasonló dömpingre két éve volt példa, a 2012 márciusa előtt alapított cégeknek kellett módosítani az okiratát. A munka most sem úszható meg: azt ugyanis nem nagyon egyszerű megállapítani, hogy a régi tárasági szerződés megfelel-e az új előírásoknak, vagy nem. Jó hír persze, hogy az okirat módosítása illeték- és közzétételi díj mentes lesz – persze csak akkor, ha máshoz nem kell hozzányúlni. (Ezzel kapcsolatban szakértők megjegyzik, hogy a cég tulajdonosainak vagy vezetőinek változása nem jelenti az okirat módosítását).
A nagyobb vállalkozások sem dőlhetnek azonban hátra teljesen. A korlátolt felelősségű társaságok (kft.) és a részvénytársaságok esetében a módosítás határideje a jövő év márciusa lesz.
Dorog, 2015. február 26.
Üdvözlettel
Szűcs György