A betakarítási munkálatok csak az alábbi előírások maradéktalan betartása mellet végezhetők:
- A kalászos termény betakarítását lehetőleg a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.
- A learatott kalászos termény, szalma a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra helyezhető el. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszára-dáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.
- Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos!
- Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohány nemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
- A kezdődő tüzek oltására kitűnő a hordozható tűzoltó készülék, amelynek utolsó felülvizsgálati időpontjának egy éven belülinek kell lennie. A kombájn, traktor és egyéb munkagép védelmére ezért kötelező a 21A és 113B egységtűz oltására alkalmas hordozható tűzoltó készülék elhelyezése. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírja, hogy a kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, le-galább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, va-lamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni. Valamint a jármű vezetője csak a tűzvédelmi oktatás megtörténtje után kezdheti meg a munkálatokat.
- A kipufogódob nem lehet lyukas, csatlakozása a motorhoz megfelelően kell lennie, nehogy kipattanjon véletlenül is szikra. A kipufogódob megfelelő műszaki állapota a szikrázás megszüntetése miatt előírás. A kipufogódob kettévágva és újrahegesztve nem lehet. Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő mű-szaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
- A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
- Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
- Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
- A földelő-vezeték a súrlódásból adódó statikus feltöltődés ellen védelmet biztosítja, ezért fontos a megléte és a megfelelő hosszúsága. Az akkumulátor csatlakozó saruinak karbantartása szintén a szikraképződés miatt fontos. Az akkumulátort le kell fedni (gumiszőnyeg, kemény műanyag stb.) és azt megfelelően kell rögzíteni. Az arató- és cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
- Az erő- és munkagépet, arató- és cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
- A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
- A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rend-szeresen meg kell tisztítani.
- Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
- A zárt üzemanyag ellátó rendszernél a szivárgások, a gázolaj csepegése nem megengedhető, ilyen hiányosságot azonnal fel kell számolni.
- A motorteret olajsártól, portól, léhától rendszeresen meg kell tisztítani, de legalább naponta egy-szer.
- A vezetőfülke alatti területen a hidraulikaolaj folyását, szivárgását meg kell akadályozni, hiszen tűz esetén a továbbterjedést nagyban elősegítheti.
- A „patkolt” biztosíték kicserélését el kell végezni az elektromos rendszerben meghibásodás miatt előforduló rövidzárlat levezetésére.
A fenti előírások a többször módosított 28/2011. (IX.6.) BM rendelet által hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat 602. § (1)-(4), a 607. § (1)-(7), valamint a 608. § (1)-(3) bekezdésein alapulnak.