Hírek

I.

A József Attila Megyei és Városi Könyvtár, mint szolgáltató könyvtár

A megyei könyvtár humán és tárgyi erőforrásai a Megyei Ellátási Csoport 2013 szeptemberi megalakulásakor megfeleltek a feladat ellátására. Az ellátási csoport négy munkatársa szakmailag felkészült, így képesek erőteljes módszertani támogatást nyújtani. A  települések maradványaiból finanszírozott 2013-as beszerzéseknek köszönhetően nem csupán szakmai, hanem tárgyi segítséget is tudtunk (és a továbbiakban is fogunk tudni) adni az azt kérő településeknek:

• vetítővászon szakmai továbbképzésekhez, rendezvények lebonyolításához (kölcsönözhető)
• 14 db notebook szakmai továbbképzésekhez, ezek a kistelepülések számára is kölcsönözhetők
• projektor szakmai továbbképzésekhez, rendezvények lebonyolításához (kölcsönözhető)
• 2 db nyomtató a mindennapos adminisztrációs munkához
• vonalkód-nyomtató
• Textlib-adatbázis egyesítés a közös megyei katalógus kialakításához, kistérségi munkaállomások megvásárlása

Könyvtárhasználat

A kistelepülési könyvtárakba átlagosan a lakosok 8 %-a van beiratkozva. A regisztrált felhasználók 79 %-a gyermekkorú,  egy lakosra 0,7 könyvtárlátogatás jut évente, egy regisztrált felhasználó 9 alkalommal látogatott el 2013 során településének könyvtárába, egy könyvtárlátogató átlagosan 1,3 dokumentumot, egy regisztrált könyvtárhasználó átlagosan 13 könyvet kölcsönzött ki 2013-ban, ugyanez a mutató a gyerekere vetítve 7,5 dokumentum. Meg kell jegyyeznünk, hogy az egyes települések könyvtárainak használata nagyon-nagy eltéréseket mutatnak.  Ennek okát a könyvtárosok eltérő elhivatottságában lájuk.

Humán erőforrás

A kistelepülések könyvtárainak humán erőforrás-ellátottsága nem  mindenhol felel meg a kívánatosnak. Legrosszabb helyzetben az 1500 fő feletti lakosságszámú települések vannak, az önkormányzatok számára nagy nehézséget okoz a megfelelő képzettségű könyvtáros kinevezése. Nagy a fluktuáció, ez mindenképpen nehezíti a színvonalas könyvtári ellátás megszervezését. A könyvtárosok digitális és könyvtárszakmai kompetenciái hiányosak, ez szintén nehezíti munkánkat. A legtöbb önkormányzat részmunkaidőben alkalmazza könyvtárosát, a részmunkaidő általában a nyitvatartási időre vonatkozik, így a belső munkákra a könyvtárosoknak nem marad idejük. A könyvtári nyitvatartás  igyekszik alkalmazkodni a településeken élők életritmusához,  délelőtt és délután is várják olvasóikat a települési könyvtárosok.

Dokumentumbeszerzés

Az állami kiegészítő támogatás 45,3 %-át költötték el a települések  dokumentumbeszerzésre. A számadatok alapján az általunk ellátott lakosságból 5 főre jutott egy dokumentum beszerzése és egy főre 300 forintnyi dokumentumbeszerzés jutott.

Közösségi szolgáltatások

A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer 56 Komárom-Esztergom megyei kistelepülési könyvtárában 150 rendezvény valósult meg. A 150 rendezvény közül 109 a kistelepülési kiegészítő támogatás finanszírozásában teljesült. A legaktívabb célcsoport – várható és kívánatos módon – a gyermek és ifjúsági korosztály volt. Egy-egy rendezvény átlagos látogatottsága átlagosan 32,5 fő volt. A kistelepüléseken élők közül 2013 során minden 15. lakos látogatott el könyvtári rendezvényre, ez rendkívül alacsony szám.

Konklúziók:

1. A gyermek- és ifjúsági korosztály olvasásfejlesztése rendkívül fontos helyet kapott küldetésnyilatkozatunkban. Ezt a korosztályt három úton terveztük elérni: számukra érdekes dokumentumok beszerzésével, programok szervezésével és digitális kompetenciáik és lehetőségeik fejlesztésével. A kistelepülések könyvtárosai megértették ennek a feladatnak a fontosságát, a dokumentumbeszerzésben különös gondot fordítottak erre a korosztályra, a rendezvények zöme szintén nekik szólt, és a legtöbb településen elérhetővé vált az Internet. Ennek eredménye számokban mérhető: a beiratkozott olvasók nagy része gyermek (79 %).
2. A települési könyvtárakat felmértük abból a szempontból, hogy mennyire akadálymentesítettek, és milyen, fogyatékossággal élők számára használatos eszközökkel rendelkeznek. Fogyatékossággal élők számára használatos eszközökkel nem rendelkezik egyetlen kistelepülési könyvtár sem, az akadálymentesítés sem megoldott a települések nagy részén,  56 települési könyvtárból mindössze 23-ba lehet akadálymentesen bejutni. Sok könyvtár esetében nem csupán 2-3 lépcsőfok áthidalását kellene megoldani, hanem szükségessé válna az egész könyvtár áthelyezése az emeletről vagy a galériáról a földszintre. Megoldást jelentene lift üzemeltetése is, ennek azonban – a kivitelezési és fenntartási költségek miatt – nincs létjogosultsága a községekben. A könyvtárosok figyelmét felhívtuk a problémára, a megoldás  az önkormányzatok kezében van.
3. Közösségi térként képzeltük el a kistelepülési könyvtárainkat, ahol minden lakos talál a maga számára inspiráló dokumentumokat, rendezvényeket, társakat. Megismerve a településeken élők érdeklődését (nagymértékben támaszkodva természetesen a települési könyvtárosok ismereteire), a gyűjteményszervezésben és a rendezvények profiljának meghatározásában igyekeztünk a különböző kívánságoknak eleget tenni.
4. Alapvető küldetésünknek tekintettük, hogy a könyvtári rendszer vérkeringésébe bekapcsoljuk a kistelepülési könyvtárakat – különös tekintettel az 500 főnél kisebb községekre. Ennek érdekében folyamatosan tájékoztattuk a könyvtárosokat a szakmai programokról, a könyvtári héten közös workshopot tartottunk, valamint folyamatos módszertani segítséget nyújtottunk számukra.

Település neve: Leányvár

2013-as adatok:

Javaslatok:

• olvasás- és könyvtárnépszerűsítő programok szervezése a felnőtt korosztálynak
• digitális kompetenciafejlesztést segítő programok szervezése
• olvasói számítógép beszerzése
• könyvtárközi kölcsönzés felajánlása az olvasóknak
• selejtezés

Tatabánya, 2014. május 28.

Dr. Voit Pál

igazgató